Ha az orvosi engedély megvan, fontos, hogy tudjuk, hova menjünk fürdőzni? Magyarország termálfürdő nagyhatalom, egyes vélekedések szerint onnan lehet tudni, hogy magyarok vagyunk, hogy 20 km-es körzetünkben biztos van egy termálvízes fürdő! A viccet félretéve: érdemes figyelni a Magyar Fürdőszövetség ajánlásaira. Ők csaknem tíz éve használják azt a minősítési rendszert, amely több mint száz szempont alapján határozza meg a vizsgált helyszínt. Vizsgálják egyebek mellett a parkolási lehetőségeket, az akadálymentességet, a személyzet viselkedését, kommunikációját, felkészültségét, a mosdók állapotát, a kert-park helyzetét, az öltözők tisztaságát, a gyógyászati minőséget. Az intézményt ezután 1-5-ig csillagozzák.
Természetesen a személyes ajánlások jelentik a legjobb „reklámot”, meggyőző erőt, ezért érdemes a betegszervezetek, sorstársak véleményét, tapasztalatit is kikérni. Biztosan találunk olyat, aki fürdőzött már, hisz folyamatos a fürdők népszerűségének növekedése: „a fővárosban 10 százalékos forgalomnövekedést várnak az egész évre, a Magyar Fürdőszövetség pedig arra számít, hogy az idei strandszezonban országosan 3-5 százalékkal több lesz a látogató, mint tavaly.”- olvasható a Termálfürdők.com oldalon.
Ezt segíti a SZÉP kártya elterjedése, az egészségpénztárak és az Erzsébet program által biztosított lehetőségek is, de az SM szervezetek által csoportosan szervezett utazások is kedvezményeket jelenthetnek.
Ideális, ha nemcsak egy fürdőt találunk, hanem egy rehabilitációs központot, ahol a gyógyításon kívül, azaz a modern balneo- és klímaterápia segítségével zajló rehabilitáción túl különösen nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra, az egészségmegőrzésre és a betegségmegelőzésre. Jó, ha a rehabilitációt végző szakemberek, orvosok, gyógytornászok, gyógymasszőrök stb. legfontosabb célkitűzése, hogy a gyógyulni vágyó pácienseket komplexen kezeljék, nemcsak a betegségüket, hanem az egész személyiségüket, a lelküket is ápolják. Ha megtaláljuk az ilyen helyet, azt láthatjuk, hogy ez igaz a recepciósokra, a biztonsági őrökre, a konyhás nénikre is, nem beszélve a közösségről, akikkel együtt tudunk esetleg menni.
Vannak olyan helyek, termálfürdők, fürdő-központok, ahol a betegek komplex balneoterápiás kezelésben részesülnek. A „balneoterápia” kifejezés magába foglalja a gyógyfürdőkúrát és a különböző gyógyvizes kezeléseket: a víz alatti sugármasszázst, a termálásványvízben való fürdést és az ásványvíz belsőleg való alkalmazását ivókúra formájában.
A kúra megkezdését ideális esetben egy alapos neurológiai és belgyógyászati kivizsgálás előzi meg, és ha az EKG vagy egyéb vizsgálatok, illetve egyéb vagy korábbi betegségek miatt javallt a gyógyvízkúra alkalmazása, nem engedélyezik a beteg számára a balneoterápiás kezeléseket. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek a kezelések nem helyettesíthetik a gyógyszeres kezeléseket, hanem kiegészítő terápiaként alkalmazandók. A gyógyszeres terápia nem hagyható el, hanem az SM-betegeknek az immunmoduláns szereket a fürdés vagy fürdés terápia alatt is meg kell kapniuk.
A fürdő- és ivókúra formájában alkalmazott ásványvíz sok esetben a bőrön keresztül és belsőleg is kifejti gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatását.
A hidroterápiás kezelések a termálásványvízben történő passzív fürdőzésből és vízalatti sugármasszázs vagy tangentor kezelésekből állnak. Ezek során az asszisztens egy rugalmas csőből nagynyomású vízsugárral masszírozza a fájdalmas testrészeket, spasztikus izmokat. A masszázs és a víz hatékonyan csillapítja a fájdalmat, csökkenti az izomfeszülést és oldja a stresszt.
A gyógyvizes kezelésen kívül alkalmazzák még a szokásos rehabilitációs kezeléseket: gyógymasszázst, gyógytornát, mágnesterápiát, fizikoterápiát és klímaterápiát is.
A cikk megírásához felhasználtuk az SM-betegek tapasztalatairól szóló, a szerbiai Atomfürdő, vagyis Atomska Banja látogatásáról szóló beszámolót, ami itt olvasható.