Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

HÍRKATEGÓRIÁK


SM Centrum hírek>>

A Magyarországi Sclerosis Multiplex (SM) Centrumok hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • Műszeres vizsgálatok az SM-ben - l. MRI - Mágneses Rezonancia Vizsgálat
    [2011.10.19.] - Magyar SM Info - Hírkategória: Általános
    MRI-készülékA korábbiakban ismertetőt adtunk a neurológiai vizsgálatról. Most az SM diagnózisához használt műszeres vizsgálatokról indítunk sorozatot, melynek első része az MRI vizsgálatról szól.
    Dr. Mátyás Klotild, neurológus főorvos, lapunk orvos-szakértője tájékoztatja e honlap látogatóit a vizsgálatok részleteiről.

    „A sclerosis multiplex (SM) diagnózisa a beteg klinikai tünetein alapul. (Panaszok, betegség lefolyás, neurológiai vizsgálattal – ld. korábbi írásunkban – észlelt tünetek.”

    A diagnózis felállításának egyik kritériuma, hogy a panaszok, tünetek egyéb betegséggel nem magyarázhatók. Részben, hogy kizárjunk más betegséget, részben hogy a fehérállományban többgócú károsodást igazoljunk, MRI vizsgálatot végzünk. Először a koponyáról, pontosabban az agyról, majd szükség esetén a gerincvelőről. Az MRI (Magnetic Resonance Imaging = mágneses magrezonancia alapú képalkotás) a legfontosabb segítségünk az SM diagnosztizálásában. Bár már másfél évtizede használjuk, még mindig rácsodálkozom, hogy anélkül, hogy szúrnánk, vágnánk valakit, így beleláthatunk a fejébe.

    Hogyan működik?
    A vizsgálat során egy „csőbe” kell befeküdni, melyben igen erős mágneses tér van. Átlagosan 1,5 Tesla erősségűek ezek a mágneses terek, ami 15 000 Gauss-nak felel meg. Összehasonlításként: a Föld mágneses mezője kb. 0,5 G erősségű. (forrás: Wikipédia). Ezért nem végezhető a vizsgálat annál, akinek a testébe vas került baleset, vagy műtét kapcsán, ugyanis az erős mágneses térben az elmozdulhat, felmelegedhet. Probléma a klausztrofóbia, a zárt térben való szorongás is, mert kb. negyed órát itt kell ezen a szűk helyen tölteni. A gépben világos van, de nagy a zaj.
    Az eredmény viszont igen pontos kép a központi idegrendszerről. A magyar klinikai gyakorlatban használt gépek kb. 1mm-es elváltozásokat már jól mutatnak. A vizsgálat pontosítására kontrasztanyag is adható vénásan. SM-ben ennek halmozódása aktív gócra utal. A nagyobb mágneses erejű, modernebb MRI-k már mikroszkópikus nagyságrendben adnak információt.

    Ha nem a képalkotó programmal készül a felvétel, hanem ún. funkcionális vizsgálat történik kutatási céllal, az agy működésére kapunk információt. Pl. bizonyos cselekvések során melyik agyterület működik, vagy egy bizonyos elváltozást milyen molekulák alkotják. Ez utóbbi alapján lehet következtetni az elváltozás eredetére. Viszonylag új módszer, hogy követhetők, kirajzolhatók az idegpályák is (traktográfia).

    Visszatérve az SM-re: szakmai megegyezés alapján kialakultak kritérium rendszerek. Ezek meghatározzák, hogy a központi idegrendszer területén hol, mennyi, mekkora elváltozás esetén milyen valószínű az SM diagnózis. Jelenleg a magyar gyakorlatban a Barkhof kritériumokat használjuk.

    Az MRI szerepe a diagnózis felállításakor a legfontosabb. Korábban a betegség lefolyásának követésére csak tudományos céllal használták, de ma már a mindennapi gyakorlatban is történnek kontrollvizsgálatok. Erre általában nem rutinszerűen, hanem valamilyen speciális ok miatt kerül sor, (ugyanis a hazai finanszírozási rendszer miatt így is nehéz még új beteg számára is időpontot kapni)”

    További információk az MRI-ről: www.wikipedia.org >>

Vissza

HÍRKATEGÓRIÁK


SM Centrum hírek>>