Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

HÍRKATEGÓRIÁK


SM Centrum hírek>>

A(z) a Magyarországi Sclerosis Multiplex (SM) Centrumok hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • Vizelési zavarok szklerózis multiplexben
    [2014.10.28.] - Magyarsminfo.hu, dr. Mátyás Klotild, neurológus főorvos. - Hírkategória: Általános
    Szklerózis multiplexben (SM) egyik gyakori tünet a vizelési zavar. 75%-ra teszik a gyakoriságát a betegség lefolyása alatt, ami azért ilyen magas, mert jelenthet átmeneti panaszt is, például egy shub (relapszus) alatt.
    Hogy is történik a vizelés és szabályozása? A folyamatban két izomcsoport vesz részt, melyek normális esetben ellentétesen működnek. Az egyik a záróizom, a másik a húgyhólyag falának izomzata. Amikor gyűlik a vizelet, a hólyag fala ellazul, hogy tudjon tágulni, be tudja fogadni a vese által kiválasztott vizeletet. Ilyenkor a záróizom összehúzódik, elzárva az ürülés útját. Vizeléskor megfordul az izmok állapota. Ellazul a záróizom, kinyílik a hólyag, fala pedig összehúzódik, kipréselve magából a vizeletet, mint amikor egy luftballonból távozik a levegő. Az izmok ellentétes működése összehangolt, ellentétes beidegzést igényel. A vizelés szabályozása – más működésekhez hasonlóan – egymás fölé épülő központok útján történik, a gerincvelőtől az agytörzsön át az agykéregig. A felsőbb központok az alattuk levő központok működését ingerő, vagy gátló impulzusokkal szabályozzák. Az automatikus működés így kerül akaratlagos felügyelet alá. A vizelési zavar attól függően, hogy ezen központok közül melyikét érinti a károsodás, lehet vizelet tartási, vagy vizelet indítási nehézség. Előfordulhat, hogy a két izom – a hólyag fala és a záróizom - azonos ingert kap, és egyszerre húzódik össze, vagy lazul el. Elképzelhető, hogy ez milyen zavart okoz.

    A tünetek erőssége is széles skálán mozog. A vizelet tartási zavar legenyhébb formája a sürgető inger, az urgencia, ami igen gyakori SM-ben. Ilyenkor az inger megjelenésekor sietni kell üríteni, de ha a beteg mozgásával nincs probléma és a mosdó is közel van, nem történik „baleset”. Előfordul azonban, hogy olyan SM betegnél jelentkezik a sürgető inger, akinek mozgása nehezített, ezért nem éri el rövid idő alatta WC-t. A jó mozgású SM betegnek pedig akkor jelenthet gondot az urgencia, ha olyan helyen tartózkodik, ahol nincs a közelben mellékhelyiség. Ezekben a szituációkban biztonságot nyújthat egy kisebb betét. Van olyan tabletta is, ami csökkenti a hólyagizom ingerlékenységét és így szünteti a sürgető ingert. Sokan pedig úgy próbálják megelőzni a kínos helyzetet, hogy otthonról való kimozdulás előtt korlátozzák a folyadék fogyasztást. Ez a módszer is segíthet, de alkalmazása rendszeresen nem ajánlott, hiszen a szervezet normális működéséhez szükség van a megfelelő folyadék bevitelre. Különösen vigyázni kell a folyadék megvonással nyáron, nagy melegben, amikor a verejtékezéssel is sok folyadékot veszítünk. Folyadékhiányban besűrűsödik a vér, romlik a vérkeringés. Nem tud a legkisebb erekbe eljutni, vagyis csökken az életfontosságú szervek - így az agy - oxigén ellátottsága. Romlik a vese működése is, ami méreg anyagok kiválasztásának elégtelenségével jár. A méreganyagok keringésben maradása pedig károsítja a szervezetet.

    Segíthet az inkontinencia torna (intim torna), ami a hólyagizmok edzését végzi. A hólyagizmok elektromos ingerlésével is lehet bizonyos esetekben eredményt elérni, bár ez a módszer Magyarországon nem terjedt el széles körben.

    Súlyosabb esetben megszűnik a vizelet tartásának képessége. Szerencsés esetben, ha a shub tünete a vizelettartási zavar, a relapszusból (shubból) való javulással megszűnik a panasz. Ha tartóssá válik, állandó betét viselésére szoríthat.

    A másik kínzó tünet, amikor a beteg nem tudja indítani a vizeletét, vagy nem tudja kiüríteni a hólyagját. Jelenthet ez kis erőlködést és teljes vizelet elakadást is. A vizelettartási zavarhoz hasonlóan lehet átmeneti, egy akut rosszabbodás kapcsán, amikor a remisszióval (a shubból való felépüléssel) megszűnik. Lehet tartós vagy állandósult is. A záróizom ellazítására elérhető gyógyszeres lehetőség. Ha súlyosabb tünetekről van szó, szükség lehet katéterezésre, ami a vizelet művi úton való lebocsátását jelenti. Hosszú távon segítség az erre rendszeresített egyszerhasználatos eszközzel történő napi egyszeri önkatéterezés. Az állandó katétert csak akkor alkalmazzuk, ha nincs más megoldás. Nagyon fontos a hólyag rendszeres kiürítése, mert a pangó vizelet súlyos fertőzés forrása lehet. Megoszlanak a vélemények a megelőzésként adandó vizeletfertőtlenítők alkamazásával kapcsolatban. C-vitamin szedésével – nem kell nagy dózis! – savanyíthatjuk a vizeletet, ami csökkenti a fertőzés esélyét.

    Az alapvető, szinte automatikus testműködéseinket észre sem vesszük, ha minden rendben megy. Zavaruk esetén viszont rögtön tudatosul, milyen fontosak, átmenetileg akár a mindennapok középpontjába is kerülhetnek. A vizelési zavaroknak nem csak testi szövődményei lehetnek, hanem depresszióhoz is vezethetnek átmenetileg, vagy tartósan. Fontos ennek felismerése és kezelése is. Mindezekről nem szívesen beszélünk, hiszen intimitásunkat érintik. Olykor nehezen hozza szóba a beteg és az orvos is. Neurológusok a betegvizsgálatkor rá szoktak kérdezni a vizelési, székelési zavarokra. Az SM betegek többsége speciális rendelésre, SM Centrumokba jár, ahol rendszerint szóba is kerül ez a jól ismert panasz, illetve kezelési lehetőségei. Ha esetleg elmaradna az erre vonatkozó kérdés, de van panasza, feltétlenül jelezze.


    A cikk szerzője lapunk orvos-szakértője, dr. Mátyás Klotild, neurológus főorvos.

    Kapcsolódó cikkünk: Cseppnyi Önbizalom Program a vizelettartási panaszok megelőzésére >>

Vissza

HÍRKATEGÓRIÁK


SM Centrum hírek>>